A Balaton invazív fajai közül jelenleg a kvagga kagyló, a fekete törpeharcsa, a folyami bödöncsiga és a busafélék jelentik a legnagyobb terhelést a tó ökoszisztémájára. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) szerint a Balaton teljes vízgyűjtőjén kimutatott 68 halfajból 29 idegenhonos, magában a tóban 35 halfaj és a hibrid busa közül 9 számít idegenhonosnak, ebből hatnak biztosan önfenntartó állománya van.
Ez nem elméleti probléma. SupCsopak üzemeltetőjeként Csopakon, a Hotel Csopak Resort & Lake partján naponta nézünk a víz alá SUP-ozás közben, és ezek a fajok nem valahol messze, hanem a stégünk alatt, a deszkáink talpán és a sekély öböl kövei közt élnek.
Milyen invazív fajok élnek most a Balatonban?
A gond csak annyi, hogy nem egy-két fajról beszélünk, hanem egy egész, egymásra épülő rendszerről. A puhatestűek (kagylók, csigák), a halak és – most már – a rákok és vízinövények szintjén egyszerre zajlik az invázió.
| Faj | Típus | Megjelenés a Balatonban | Jelenlegi helyzet |
|---|---|---|---|
| Kvagga kagyló | Kagyló | 2008 | A parti öv makrogerinctelen közösségének kb. 90%-a |
| Vándorkagyló | Kagyló | 1933 (tömeges invázió) | Kiszorult a Siófoki-medencéből, keleten eltűnt |
| Fekete törpeharcsa | Hal | EU invazív listán 2022 óta | ~20% a horgászfogásokból (2022-es adat) |
| Folyami bödöncsiga | Csiga | 2013, Sajkodi-öböl | 2021-re csaknem a teljes parti sáv |
| Fehér és pettyes busa | Hal | 1963 (telepítés) | Szűrő táplálkozású, valószínűleg nincs önfenntartó szaporulata |
A pontos halfaj-arányokat és azok forrását a HUN-REN BLKI halfaj-felmérése közli részletesen – ha jobban elmélyülnél a témában, a Balaton halfajok: milyen halak élnek a tóban 2026-ban? cikkünkben az összes balatoni halfajt is bemutatjuk, nem csak az invazívakat.
Miért veszélyesek az idegenhonos fajok a Balaton ökoszisztémájára?
Az invazív fajok nem azért problémásak, mert „idegenek”, hanem mert nincs természetes ellenségük, és olyan sebességgel szaporodnak, amire az őshonos fajok nem tudnak válaszolni. Ez olyan, mintha egy zárt osztályterembe hirtelen betoppanna valaki, aki ismeri az összes trükköt, de senki nem ismeri az övét.
A kvagga kagyló például a parti öv teljes vízmennyiségét kb. 3 naponta átszűri – egyedenként körülbelül 2 dl vizet óránként –, ami átlátszóbbá teszi a vizet, de ez nem jó hír, csak más probléma. A megnövekedett fénybehatolás miatt a hínár és a nádas szerkezete is átalakulhat, ami pedig az őshonos halak ívóhelyeit érinti. A nádasról és annak védelméről részletesen írtunk a Balaton nádas: miért fontos, és miért ne evezz bele? cikkünkben.
Mi az a kvagga kagyló, és miért találod meg a SUP deszkád alján Csopakon?
Ha Csopakon a stégnél kiemeled a deszkát, nagy eséllyel apró, csíkos házú kagylók borítják az alját. Ez a kvagga kagyló (Dreissena rostriformis bugensis), amely 2008-ban jelent meg a Balatonban, és mára a parti öv makrogerinctelen közösségének kb. 90%-át teszi ki. Egyedsűrűsége helyenként eléri a 100 000 darabot négyzetméterenként, biomasszája pedig a Balaton vízszintjétől függően 8 és 80 tonna között mozog.
Nem vagy egyedül, ha eddig nem is tudtad, hogy ez mi: a vendégeink 90%-a először nálunk hallja a nevét, amikor megkérdezi, mi ragad a lábára. A kagylóhéj éles, ezért SUP-ozás előtt és után mindig vízicipőben menj a vízbe a stégeknél és a köveknél – ez nem extra óvatosság, hanem alapfeltétel.
Alacsonyabb balatoni vízszintnél a kagylóborítás sűrűbbnek, koncentráltabbnak tűnik a stégek alján, mert kisebb vízmennyiségre oszlik el ugyanannyi egyed. Ez a jelenség szemléletesen összefügg az iszap- és üledékkérdéssel is, amiről a Balaton iszap veszély: mikor, hol és mit tegyél? cikkünkben írtunk bővebben.
Honnan ismerheted fel a fekete törpeharcsát a csopaki öbölben?

A fekete törpeharcsa (Ameiurus melas) 2022 júliusa óta szerepel az EU inváziós fajok listáján, és ugyanebben az évben a balatoni horgászfogások kb. 20%-át ez a faj adta. Elsősorban közvetlen ragadozással árt az őshonos halaknak: ivadékra és ikrára egyaránt rájár.
Csopak sekély, meleg öblében – ami egyébként pont azért ideális kezdő SUP-osoknak, mert nem kell mély vízzel megküzdeni – gyakran látjuk, amint raj formában mozog a parti kövek közt. Pedig nem feltűnő, inkább apró, sötét, bajuszos test, ami gyorsan eltűnik, ha árnyék esik rá. Ha SUP-deszkáról, lassan haladva figyeled a vizet, sokkal nagyobb eséllyel észreveszed, mint parti horgászatból.
Mit jelent, hogy egyre több a folyami bödöncsiga a köveken?
A folyami bödöncsiga (Theodoxus fluviatilis) 2013-ban jelent meg a Sajkodi-öbölben, és 8 év alatt szinte teljesen kolonizálta a Balaton parti övét. 2021-re két mintavételi hely – Balatonalmádi és Balatonfűzfő – kivételével minden partszakaszon megtalálták.
Ez a terjedési sebesség önmagában is jól mutatja, mennyire gyorsan tud egy apró, jelentéktelennek tűnő faj elterjedni a teljes tóban. Csopakon a köveken, közvetlenül a vízvonal alatt, apró, pöttyös házú csigákként láthatod – a vendégeink gyakran kérdezik, mi ez, amikor a parton állva belenéznek a vízbe.
Veszélyt jelent-e a busa vagy az amur a Balatonra?
A fehér és pettyes busát 1963-ban telepítették a Balatonba. Szűrő táplálkozásúak: egy 20-30 kg-os egyed hatalmas mennyiségű planktonikus szervezetet von el az őshonos halaktól, amelyek ugyanerre a táplálékforrásra szorulnak. A BLKI jelenlegi ismeretei szerint a busa és az amur valószínűleg nem rendelkezik belső szaporulattal a Balatonban, tehát az állomány fennmaradása elsősorban a telepítésektől függ, nem a saját szaporodásuktól.
Itt jön a lényeg: a Balaton vízgyűjtőjén több mint 200 halastó üzemel, és ezek – a HUN-REN BLKI kutatója, Takács Péter szerint – az invazív halfajok terjedésének legfontosabb kiindulópontjai. Nem a tóban „keletkeznek” ezek a fajok, hanem a környező vízrendszerből jutnak be.
Terjedhet-e újabb invazív faj a Balatonba?
Igen, ez a kockázat valós, de a legújabb jelzések még nem minősülnek lezárt tudományos eredménynek, ezért ezeket óvatosan kell kezelni. 2024 októberében a vörös mocsárrák (Procambarus clarkii) jelenlétét mutatták ki a Balaton vízrendszerében, Balatonfűzfő, Balatonfüred és Siófok térségében, fiatal egyedekkel is – ami helyi szaporodásra utalhat. A faj a rákpestis aktív hordozója, amely az őshonos rákállományokat veszélyezteti, erről a Magyar Haltani Társaság beszámolója ad részletes képet.
Egy másik, még csak figyelmeztető jelzés a Vallisneria spiralis, azaz a csavarhínár: ez a trópusi vízinövény a Hévízi-tó kifolyójának alsó szakaszán jelent meg, alig 1 km-re a Zala folyótól. Ha átjutna a Zalába, onnan elvileg elérhetné a Balatont is, erről a zaol.hu cikke ír. Ez még nem balatoni probléma, de pont az ilyen, határterületen lévő fajoknál a legfontosabb a korai figyelem.
Mit tehetsz SUP-osként vagy strandolóként az invazív fajok terjedése ellen?

Nem kell biológusnak lenned ahhoz, hogy ebben segíts. Néhány egyszerű szokás sokat számít:
- Öblítsd le és szárítsd meg a deszkát, az evezőt és a vízicipőt, mielőtt másik vízbe (tóba, folyóba) viszed – az apró lárvák ezen a módon is terjednek.
- Ne vigyél haza élő állatot, kagylóhéjat vagy növénydarabot a vízből, és ne telepíts semmit egy másik vízbe.
- Ha ismeretlen fajt vagy szokatlanul nagy mennyiségű elhullott kagylót látsz, jelezd a helyi természetvédelmi szerveknek vagy a BLKI-nek.
- Ha saját deszkára készülsz – azaz SUP vásárláson gondolkodsz –, válassz olyan felületet és héjat, amit könnyen leöblíthetsz, mielőtt másik vízbe teszed. A Supdeszka: méret, ár és balatoni szabályok egyben cikkünkben ebben is segítünk.
SupCsopakon ehhez kapcsolódóan a SEE Turtles teknősmentő programmal is igyekszünk a vízi élővilág védelmére irányítani a vendégeink figyelmét – nem csak az invazív fajokról van szó, hanem a teljes balatoni ökoszisztémáról.
Mikor látod a legjobban az invazív fajokat a vízen SUP-ról Csopakon?
Ismerős a kép: kimész a vízre, és a felkavart hullámok miatt semmit nem látsz a felszín alatt. A legjobb időpont a kora reggeli óra, amikor a csopaki öböl vize még tükörsima, mielőtt a jellemző délutáni nyugati szél felkavarná a felszínt. Ezt előre érdemes ellenőrizni a Windguru Csopak vagy a Windguru Alsóörs előrejelzésén – mindkettő jó közelítést ad a helyi szélviszonyokra.
Ilyenkor a sekély, meleg vízben jól kirajzolódnak a kövek közt mozgó törpeharcsák, a stégek alján pedig a kvagga kagyló borítása is tisztán látható. Naplementekor, amikor a víz ismét lecsendesül, hasonlóan jó a megfigyelés – és a vízről ilyenkor a tihanyi félsziget körvonalai is szépen kirajzolódnak, ahol 2026-ban is zajlanak programok, ha egy kiruccanást tervezel SUP után.
Fontos különbséget tenni: ha nem a SupCsopak bázisáról indulsz, hanem a hivatalos csopaki strandra mész ki a saját deszkáddal, ott csopak strand belépőre is szükséged lehet – ezt mindig az adott strand aktuális tájékoztatójából nézd meg, nem tőlünk.
Van-e vízibicikli-bérlés a SupCsopaknál, ha szeretnéd közelről megnézni ezeket a fajokat?
Nem, nálunk nincs vízibicikli-bérlés. A SupCsopaknál kizárólag SUP-deszkát – 15 modellből választhatsz – és elektromos katamarán bérelhetsz, napi bérlés formájában, Csopakon, a Hotel Csopak Resort & Lake területén. Nem Budapesten, nem más településen: kizárólag itt.
Ha az a célod, hogy közelről lásd a kagylós köveket vagy a sekélyben mozgó törpeharcsát, a SUP ebben jobb választás, mint a vízibicikli: lassan haladsz, alacsonyan ülsz vagy állsz a vízhez képest, és bármikor megállhatsz egy pillantásra. Az elektromos katamarán csendes meghajtása is hasonlóan kíméletes megfigyelést tesz lehetővé, ha ezt a cikket olvasva felkeltettük az érdeklődésed a téma iránt, az Elektromos katamarán működése: csendben a vízen cikkünkben erről is írtunk.
Ha szeretnél magad is lemenni a vízre és utánajárni, mit látsz a deszka alatt, nézd meg a szabad időpontokat, és foglalj nálunk SUP-bérlést Csopakon – a szezon május 1. és november 1. között tart.
Készen állsz a vízre? Nézd meg a szabad időpontokat, és foglald le a helyed – SupCsopak, Csopak, Balaton északi part.
Gyakori kérdések
Hány idegenhonos halfaj él a Balatonban?
A Balaton teljes vízgyűjtőjén kimutatott 68 halfajból 29 idegenhonos, magában a tóban pedig 35 halfaj és a hibrid busa közül 9 számít idegenhonosnak, ebből hatnak biztosan önfenntartó állománya van (HUN-REN BLKI, 2022). Ez azt jelenti, hogy közel minden negyedik-ötödik hal, amit a Balatonban látsz, nem eredetileg itt élt. SupCsopak üzemeltetőjeként Csopakon, a sekély, meleg öbölben ezek közül többel is nap mint nap találkozunk SUP-ozás közben.
Mi az a kvagga kagyló, és miért találod meg a SUP deszkád alján?
A kvagga kagyló egy 2008 óta jelen lévő idegenhonos kagylófaj, amely a Balaton parti övének makrogerinctelen közösségét mára kb. 90%-ban uralja, egyedsűrűsége helyenként eléri a 100 000 db/négyzetmétert. Ha a stégek, mólók vagy a SUP-deszkák alját nézed Csopakon, apró, csíkos házú kagylók borítják – ez a kvagga kagyló. Mivel rendkívül gyorsan szűri a vizet, akár 3 naponta átszűri a parti öv teljes vízmennyiségét, ezért helyenként a víz is tisztábbnak tűnik tőle, bár ez nem old meg semmilyen ökológiai problémát.
Veszélyes-e a fekete törpeharcsa a Balaton ökoszisztémájára?
Igen, a fekete törpeharcsa 2022 júliusa óta szerepel az EU inváziós fajok listáján, és 2022-ben már a balatoni horgászfogások kb. 20%-át ez a faj adta. Elsősorban azzal árt az őshonos halaknak, hogy közvetlenül ragadozik ivadékaikra és ikráikra. Csopak sekély, meleg öblében gyakran látjuk, amint a parti kövek közt raj formában mozog – ez tipikus viselkedése, és jól megfigyelhető akár SUP-deszkáról, akár a partról nézve a vizet.
Lehet-e vízibiciklit bérelni a SupCsopaknál?
Nem, a SupCsopaknál nincs vízibicikli-bérlés, kizárólag SUP-deszkát (15 modellből választhatsz) és elektromos katamarán bérelhetsz nálunk, Csopakon, a Hotel Csopak Resort & Lake területén. Ha az a célod, hogy közelről lásd az invazív fajokat – a kagylós köveket, a sekélyben mozgó törpeharcsákat –, a SUP sokkal alkalmasabb eszköz, mert lassan haladsz, és a víz felszínéhez közel ülsz vagy állsz. Szolgáltatásunk nem Budapesten, hanem kizárólag Csopakon érhető el.
Mit tehetsz SUP-osként vagy strandolóként az invazív fajok terjedése ellen?
A legfontosabb, hogy a felszerelésedet – deszkát, evezőt, vízicipőt – mindig öblítsd le és szárítsd meg, mielőtt másik vízbe (tóba, folyóba) viszed, mert az apró kagyló- és csigalárvák így is terjedhetnek. Ne vigyél haza élő állatot vagy növénydarabot a vízből, és ha ismeretlen fajt vagy nagyon sok elhullott kagylót látsz, jelezd a helyi természetvédelmi szerveknek. SupCsopakon a SEE Turtles teknősmentő programmal is igyekszünk a vízi élővilág védelmére figyelmet irányítani a vendégeink körében.
Mikor látod a legjobban az invazív fajokat a Balatonban Csopak környékén?
A kora reggeli órákban, amikor a csopaki öböl vize még tükörsima és átlátható, mielőtt a délutáni nyugati szél felkavarná a felszínt – ezt előre érdemes ellenőrizni a Windguru Csopak vagy a Windguru Alsóörs előrejelzésén. Ilyenkor a sekély, meleg vízben jól kirajzolódnak a kövek közt mozgó törpeharcsák, a stégek alján pedig a kvagga kagyló borítása is tisztán látható. Esti napnyugtakor, amikor a víz ismét lecsendesül, hasonlóan jó a megfigyelés.
Veszélyes rám nézve a kvagga kagyló vagy a fekete törpeharcsa SUP-ozás közben?
Közvetlen veszélyt nem jelentenek az emberre, de a kvagga kagylók éles héja könnyen felvágja a talpad, ha gumitalp nélkül lépsz rájuk a stégnél vagy a sekély kövek közt, ezért mindig vízicipőben menj le a vízbe. A fekete törpeharcsa nem támad emberre, inkább az őshonos halakra veszélyes ragadozóként. SupCsopak vendégeiként mindig javasoljuk, hogy figyelj a lábad elé, amikor a parton vagy a stégnél a vízbe lépsz.
Hartai Krisztián a SupCsopak alapítója és tulajdonosa. Nyaranta Csopakon, a Hotel Csopak udvarából adja ki a SUP deszkákat és az elektromos katamaránt.




